中文
A modern mérnöki építésben a kotrás elengedhetetlen láncszem, különösen a mélyépítés és a környezetgazdálkodás területén.Rugalmas szállítóeszközkéntúszó tömlőfontos szerepet játszik a kotrási projektekben, mivel könnyű telepíteni ésmobilitás.
Anyagszállításhoz használt úszótömlő működési elve
A kotrási műveletek során úszó tömlők kötik össze a kotróhajót az iszap kiürítési pontjával (például egy parton lévő anyagkezelő állomással vagy egy szállítóhajóval).Az úszótömlő a vízáramlás vagy a hajók mozgásával tudja beállítani a helyzetét, csökkentve a hajókra és az üzemi berendezésekre gyakorolt hatást, és fenntartja az anyagszállítás folytonosságát.A CDSR úszótömlő alkalmazkodni tud a különböző vízkörnyezetekhez és működési feltételekhez.
Kritikus sebesség
A kritikus sebesség az az optimális sebesség, amely biztosítja, hogy a szilárd részecskék ne ülepedjenek, és elkerülhető legyen a túlzott energiaveszteség, amikor az anyag a csővezetékben áramlik.Ha a folyadék sebessége alacsonyabb, mint a kritikus sebesség, a sárban lévő szilárd részecskék leülepednek, ami a csővezeték eltömődését okozza.Ha a folyadék sebessége meghaladja a kritikus sebességet, a csővezeték kopása és az energiafogyasztás nő.
A csővezeték ellenállása
A csővezeték ellenállása a folyadékok (például iszap) csővezetékeken belüli szállítása során tapasztalható ellenállásra utal.Ez az ellenállás befolyásolja a folyadék áramlási sebességét és a nyomást.A következő néhány kulcsfontosságú tényező befolyásolja a csővezeték ellenállását:
Csővezeték hossza: Minél hosszabb a cső, annál nagyobb a súrlódási terület a folyadék és a csőfal között, így nagyobb az ellenállás.
Csővezeték átmérő: Minél nagyobb a csőátmérő, annál kisebb a relatív érintkezési terület a folyadék és a csőfal között,ami kisebb súrlódási ellenállást eredményez.
Csővezetékek anyagai: A különböző anyagokból készült csövek felületi simasága eltérő.A sima csővezetékek kisebb ellenállást mutatnak, mint a durva csővezetékek.
A részecskék száma a csővezetékben: Minél több részecske van az iszapban, annál több részecske lép kölcsönhatásba és ütközik a csővezeték falával, ami fokozott ellenállást eredményez.
Akadályok a csővezetékekben: például könyökök, szelepek stb., ezek az alkatrészek megváltoztatják a folyadék áramlási irányát vagy megnövelik a helyi áramlási sebességet, ezáltal növelik a súrlódást és az ellenállást.
Kopási problémák
A hosszú távú használat során a kotrási csővezetékek különféle kopási problémákkal szembesülnek a munkakörnyezetük sajátosságai miatt.Ezek a kopások főként a következőkre oszthatók: mechanikai kopás vagy erózió, valamint kémiai korrózió:
Mechanikai kopás vagy erózió: Ezt a csővezetéken belül áramló szilárd részecskék (például homok, kavics, iszap stb.) súrlódása és a csővezeték belső falára való ütközése okozza.Idővel ez a folyamatos fizikai hatás a csővezeték belső falán lévő anyag fokozatos elvesztéséhez vezet, különösen a nagyobb áramlási sebességű területeken, mint például a könyökök és az átmérő csökkenése, ahol a kopás komolyabb lesz.
Kémiai korrózió: Használat közben a kotrási csővezetékek érintkezhetnek bizonyos korrozív anyagokkal.Ezek a vegyszerek kémiai reakcióba lépnek a csővezeték anyagával, szerkezeti károsodást és teljesítményromlást okozva a csővezeték anyagában.A kémiai korrózió általában lassú folyamat, de hosszú időn keresztül halmozódik fel, komoly hatással lehet a csővezeték épségére és élettartamára is.
Időpont: 2024. június 03