中文
A modern mérnöki építkezésben a kotrás nélkülözhetetlen láncszem, különösen az építőmérnöki és környezetgazdálkodási területeken. Rugalmas szállítóeszközkéntúszó tömlőfontos szerepet játszik a kotrási projektekben az egyszerű telepítés ésmobilitás.
Az anyagszállításhoz használt úszó tömlő működési elve
Kotrási műveletek során úszótömlők kötik össze a kotrógépet azzal a ponttal, ahol az iszap kiürül (például egy parti anyagmozgató állomással vagy egy szállítóhajóval). Az úszótömlő a víz áramlásának vagy a hajók mozgásával képes beállítani a helyzetét, csökkentve a hajókra és az üzemi berendezésekre gyakorolt hatást, és fenntartva az anyagszállítás folytonosságát. A CDSR úszótömlő alkalmazkodik a különböző vízi környezetekhez és üzemi körülményekhez.
Kritikus sebesség
A kritikus sebesség az az optimális sebesség, amely biztosítja, hogy a szilárd részecskék ne ülepedjenek le, és elkerülhető legyen a túlzott energiaveszteség, amikor az anyag áramlik a csővezetékben. Amikor a folyadék sebessége alacsonyabb, mint a kritikus sebesség, a sárban lévő szilárd részecskék leülepednek, ami csővezeték eltömődését okozza. Amikor a folyadék sebessége magasabb, mint a kritikus sebesség, a csővezeték kopása és az energiafogyasztás megnő.
Csővezeték ellenállása
A csővezeték ellenállása a folyadékok (például iszap) csővezetékekben történő szállítása során fellépő ellenállásra utal. Ez az ellenállás befolyásolja a folyadék áramlási sebességét és a nyomást. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú tényezőt sorolunk fel, amelyek befolyásolják a csővezeték ellenállását:
Csővezeték hossza: Minél hosszabb a cső, annál nagyobb a súrlódási terület a folyadék és a csőfal között, tehát nagyobb az ellenállás.
Csővezeték átmérője: Minél nagyobb a cső átmérője, annál kisebb a folyadék és a cső fala közötti relatív érintkezési felület.ami kisebb súrlódási ellenállást eredményez.
Csővezeték anyagai: A különböző anyagú csövek felületi simasága eltérő. A sima csővezetékek kisebb ellenállást fejtenek ki, mint az érdesek.
A csővezetékben lévő részecskék száma: Minél több részecske van a sárban, annál több részecske lép kölcsönhatásba és ütközik a csővezeték falával, ami fokozott ellenállást eredményez.
A csővezetékekben lévő akadályok: például könyökök, szelepek stb., ezek az alkatrészek megváltoztatják a folyadék áramlási irányát vagy növelik a helyi áramlási sebességet, ezáltal növelve a súrlódást és az ellenállást.
Kopási problémák
Hosszú távú használat során a kotrási csővezetékek különféle kopási problémákkal szembesülnek a munkakörnyezetük sajátosságai miatt. Ezek a kopások főként a következőkre oszthatók: mechanikai kopás vagy erózió, valamint kémiai korrózió:
Mechanikai kopás vagy erózió: Ezt a csővezetékben áramló szilárd részecskék (például homok, kavics, sár stb.) súrlódása és a csővezeték belső falára gyakorolt ütése okozza. Idővel ez a folyamatos fizikai hatás a csővezeték belső falának fokozatos anyagveszteségéhez vezet, különösen a nagyobb áramlási sebességű területeken, például könyököknél és átmérőcsökkentéseknél, ahol a kopás komolyabb lesz.
Kémiai korrózió: Használat közben a kotrási csővezetékek érintkezésbe kerülhetnek bizonyos korrozív anyagokkal. Ezek a vegyi anyagok kémiai reakcióba lépnek a csővezeték anyagával, szerkezeti károsodást és a csővezeték anyagának teljesítményromlását okozva. A kémiai korrózió általában lassú folyamat, de ha hosszú idő alatt felhalmozódik, komoly hatással lehet a csővezeték integritására és élettartamára.
Dátum: 2024. június 3.