中文
A modern mérnöki építkezés során a kotrás nélkülözhetetlen kapcsolat, különösen az építőmérnöki és a környezetgazdálkodás területén. Rugalmas szállítóeszközként,úszó tömlőfontos szerepet játszik a projektek kotrálásában, az egyszerű telepítés ésmobilitás-
Az úszó tömlő működési elve az anyagszállításhoz
A kotrási műveletek során a lebegő tömlők a kotrási edényt arra a pontra csatlakoztatják, ahol a sár kiürülése van (például anyagkezelő állomás parton vagy egy szállítóedény). A lebegő tömlő beállíthatja helyzetét a vízáram vagy a hajók mozgásával, csökkentve a hajókra és a működési berendezésekre gyakorolt hatást, és fenntartva az anyag szállításának folytonosságát. A CDSR lebegő tömlője alkalmazkodhat a különböző vízkörnyezetekhez és működési körülményekhez.
Kritikus sebesség
A kritikus sebesség az az optimális sebesség, amely biztosítja, hogy a szilárd részecskék ne rendezzék el, és ne kerüljék el a túlzott energiavesztést, amikor az anyag a csővezetékben áramlik. Ha a folyadéksebesség alacsonyabb, mint a kritikus sebesség, akkor a sárban lévő szilárd részecskék rendeződnek, és a csővezeték elzáródását okozják. Ha a folyadék sebessége magasabb, mint a kritikus sebesség, a csővezeték kopása és az energiafogyasztás.
Csővezeték ellenállás
A csővezeték ellenállása a csővezetékekön belüli folyadékok (például iszap) szállításakor felmerült ellenállásra utal. Ez az ellenállás befolyásolja a folyadék áramlási sebességét és a nyomást. Az alábbiakban számos kulcsfontosságú tényező befolyásolja a csővezeték ellenállását:
Vezetőhossz: Minél hosszabb a cső, annál nagyobb a súrlódási terület a folyadék és a csőfal között, tehát az ellenállás nagyobb.
Csővezeték átmérője: minél nagyobb a cső átmérője, annál kisebb a folyadék és a csőfal közötti érintkezési terület,ami kevesebb súrlódási ellenállást eredményez.
Vezetőanyag -anyagok: A különböző anyagok csöveinek felületének sima különbsége. A sima csővezeték kevesebb ellenállást eredményez, mint a durva.
A csővezetékben lévő részecskék száma: minél több részecske van a sárban, annál több részecske lép kölcsönhatásba és ütközik a csővezeték falával, ami megnövekedett ellenállást eredményez.
Akadályok a csővezetékekben: például könyök, szelepek stb., Ezek az alkatrészek a folyadékáram irányának megváltozását vagy a helyi áramlási sebesség növekedését eredményezik, ezáltal növelve a súrlódást és az ellenállást.
Viseljen és könnyes problémák
A hosszú távú használat során a kotrási csővezetékek munkakörnyezetük sajátossága miatt különféle kopási problémákkal szembesülnek. Ezeket a kopást elsősorban a következőkre lehet osztani: mechanikai kopás vagy erózió, valamint a kémiai korrózió:
Mechanikus kopás vagy erózió: Ezt a szilárd részecskék (például homok, kavics, sár stb.) Súrlódása és hatása okozza, amely a csővezeték belső falán lévő csővezeték belsejében áramlik. Az idő múlásával ez a folyamatos fizikai hatás az anyag fokozatos elvesztéséhez vezet a csővezeték belső falán, különösen a magasabb áramlási sebességgel rendelkező területeken, mint például a könyök és az átmérő csökkentése, ahol a kopás súlyosabb lesz.
Kémiai korrózió: Használat közben a kotrási csővezetékek érintkezhetnek néhány korrozív anyaggal. Ezek a vegyi anyagok kémiailag reagálnak a csővezeték anyagával, a csővezeték anyagának szerkezeti károsodását és teljesítmény lebomlását okozva. A kémiai korrózió általában lassú folyamat, de ha hosszú ideig felhalmozódik, akkor komoly hatással lehet a csővezeték integritására és kiszolgálására.
Dátum: 2024. június 03